Brüsszel nem tágít: csak azért is letartóztattatná Netanjahut Auschwitzban
Az Európai Bizottság nem tágít, szerintük tiszteletben kell tartani a „nemzetközi jogot”.
A belső égésűekre vonatkozó 2035-ös tilalom kőbe van vésve, engedményekre azonban hajlandó az Európai Bizottság – mondta az EU gazdasági versenyképességért felelős biztosa. A trükkök között szerepel egy óriási, leginkább Magyarország által sürgetett támogatási program is, amellyel az elektromos autók vásárlására ösztönöznék a fogyasztókat.
A szerző a Makronóm újságírója.
Ha minden igaz, Brüsszel a héten bemutatandó Versenyképességi Iránytű programban több olyan szigorú szabály enyhítését is felvázolja, amely Ursula von der Leyen előző ciklusának főművét, a Green Dealt egy szabályozási szörnyszülötté tette, amely a realitásokat és az aktuális geopolitikai, világgazdasági változásokat figyelembe nem véve próbálta meg Európa torkán legyömöszölni az erőltetett energiaátállási és klímavédelmi célokat.
A kísérlet állatorvosi lova jellemzően az európai autóipar volt, amelynek nemcsak Kína fenyegető terjeszkedésével, de az ukrajnai háború által berobbantott energiaválsággal, a zöldátállási szabályozások EU-s terhével, az elektromos szegmensben mutatott technológiai lemaradásával és (immár) a Trump-féle vámfenyegetésekkel kellett szembenéznie.
Mialatt a kínai autógyártók legyalulták a globális piacot, Biden pedig történelminek is nevezhető protekcionista zöldátállási törvényt vezetett be az Egyesült Államokban – kizárólag az amerikai gyártók és fogyasztók érdekeit szem előtt tartva –, Európa egy maga által kialakított, a versenyképességét tovább romboló, bürokratikusan agyonszabályozott, innovációellenes és befektetéseket elriasztó környezetben próbált meg talpon maradni. Egyre kevesebb sikerrel.
A Versenyképességi Iránytű egyik alappillére ennek a mesterségesen kialakított, rendkívül egészségtelen piaci helyzetnek a szabályozási akadályoktól való tehermentesítése lesz – ígérik az eddig kiszivárgott információk. Úgy tűnik azonban, hogy Brüsszel a támogatási rendszert is meg akarja babrálni, legalábbis erre utalnak Teresa Ribera szavai. Az Európai Bizottság gazdasági versenyképességért felelős biztosa a Financial Timesnak nyilatkozva egy elsősorban a vásárlóknak szóló, közös EU-s ösztönzőstruktúráról beszélt.
Míg Kínában fokozatosan vezetik ki az állami támogatásokat az autógyártási területről, Donald Trump pedig éppen most végzi ki elődje több százmilliárd dolláros ösztönzőit, az EU hátránya már akkora az elektromosautó-iparban, hogy
az EB éppen elérkezettnek látja az időt annak megvalósítására, amit Magyarország már a soros elnöksége alatt szorgalmazott.
Egy közös támogatási struktúra bevezetésére, amely az elektromosautó-ipart célozná meg mind gyártói, mind fogyasztói oldalról. Állami támogatások ilyen-olyan formában eddig is léteztek, ám csak a tagországok szintjén és egyenlőtlen feltételekkel. A túlzott állami ösztönzőket az EU a belső piaci normák megsértésének tekinti, egy centralizált támogatási rendszerrel azonban meg tudná teremteni az egyenlő feltételeket a határain belül – más kérdés, hogy már több, más szegmensben alkalmazott hasonló ötlete fulladt kudarcba vagy az anyagi források hiánya, vagy az ideológiai alapokra helyezett szétosztási rendszer következtében.
A legfőbb problémát természetesen a protekcionizmus esetleges vádja okozhatja. Az EU lassan reagál a globalizációs töredezettségre, így makacsul ragaszkodik (legalábbis szavak szintjén) a Kereskedelmi Világszervezet azon szabályaihoz, amelyeket egyébként már Kína és az Egyesült Államok is a saját érdekeinek megfelelően kikerül. Ribera tehát egy olyan megoldásban gondolkozik, amely megfelel a jelenlegi szabályozásnak, de közben azt is elkerüli, hogy az EU-ba települt kínai autógyártók is részesüljenek abból, ami a tervek szerint az európai autóipar fellendítését szolgálná.
Azt maga a biztos is elismeri, hogy nem lesz egyszerű dolguk, még egy „Buy European” jellegű ösztönzőcsomaggal sem. Az európai elektromosautó-ipari termékek valójában akkor lennének kelendőbbek, ha a zöldátállás tempóját felvéve követni tudnák azt mennyiségben és minőségben egyaránt.
Bár Olaszország vezetésével több tagállam hadat üzent az Európai Bizottságnak a belső égésű motorok árusításának 2035-ös tervezett betiltása miatt, követelve, hogy legalább 5-10 évvel tolják el azt, Ribera határozottan kizárta a dátumváltoztatás lehetőségét. A 2035-ös cél a Green Deal egyik alappillére, a biztos szerint pedig semmi értelme újranyitni a vitát az ügyben. Arra ugyanakkor hajlandó lesz az Európai Bizottság, hogy amennyiben az autógyárak nem tudják az előre meghatározott ütemben csökkenteni termékeik károsanyag-kibocsátását (vagyis kevesebb elektromos járművet tudnak eladni), nem büntetik még pluszban agyon őket, ahogyan eredetileg tervezték. Kiegészítve ezt azzal: a bírságokat csak abban az esetben hajlandók csökkenteni vagy mellőzni, ha bebizonyosodik, hogy ezzel az autógyárak elektromosra való átállását segítik.
Ribera figyelmeztetett:
attól, hogy Donald Trump kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi megállapodásból, az Európai Unió klímacéljai és zöldátállási törekvései még szentek és sérthetetlenek, a klímaegyezmény pedig mindennek a kiindulópontja.
Vagyis az Európai Bizottságnak nincs szándékában változtatni a Green Deal által kijelölt mérföldköveken. Ahogyan a biztos fogalmazott: „A világ sokkal nagyobb, mint az Egyesült Államok”.
***
Kapcsolódó:
Fotó: AFP/Martin Bertrand
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.